Iratkozz fel a hírlevelünkre!
KERESÉS
Gáll Tamás .:. 2019-06-19

Mosolygok. Tele vagyok energiával, olyan sokat kaptam tőletek a hétfői találkozón! Köszönöm, hogy ennyien eljöttetek, és úgy láttam, jól éreztétek magatokat. Alig lett vége a találkozónak, máris kaptam néhány levelet, amelyekben megírtátok, hogy tetszett a rendezvény, és érdeklődtetek a következő időpontjáról. Egyelőre nem tudom megmondani, mikorra szervezzük a következő ukuleletalálkozót, de a mostanihoz hasonlóan fogjuk meghirdetni, úgyhogy figyeljétek a honlapot és a Ukulele Magyarország és Magyar Ukulele Blog Facebook-oldalt!

Visszatérve tehát a tegnap találkozóra, egy rövid összefoglaló: fél öttől volt a hivatalos gyülekező, de Zsolt és én egy kicsit korábban odamentünk, és épp az Ethnosound hangszerbolt kollégái pakolták ki a szebbnél szebb ukuleléket. Zsolt szuper ötlete alapján berendeztük a termet "két székhez egy kottatartó" mintájúra, szerintem nagyon bevált ez az elrendezés. Köszi a javaslatot, Zsolt! Már fél öt előtt jóval elkezdtek megérkezni a résztvevők, fél ötre pedig már egészen sokan voltunk, ezért azt gondoltam, hogy melegítsünk be valamivel. Spontán workshoppá - vagyis inkább együtt pengetéssé - fajult a dolog, aminek nagyon örültem. Annyira jól vettétek a lapot, hogy nem is hittem el... mintha régóta együtt pengetne a csapat! A bő félórás ráhangolódás során még többen lettünk, és negyed hatkor Zsolt workshopja kezdődött. Az egyik kedvenc nótámat tanultuk, a Love Me Tendert alternatív akkordfogásokkal.

Itt már a kész dalt pengetjük végig:

Ez a felvétel élőben ment a Facebookon az Ethnosoundnak köszönhetően

Utána következett az én workshopom, amin a bemelegítés során eljátszott dalokat akkordoztuk újra, majd végül - őszintén szólva a legnagyobb meglepetésemre - az összes dal sorra került. Úgy voltam vele, hogy legfeljebb 2-3 dalt fogunk eljátszani az általam összekészített dalszöveg+akkordgyűjteményből, de ezek szerint jó dalokat válogattam, és szerettétek, sőt nagyon jól pengettétek őket. Örültem neki, hogy nem maradt ránk a nagy kupac papír, hanem elvittétek őket! Reméljük, tudtok gyakorolni a Zsolt által összeállított anyagból és az én gyűjteményemből is (kattintásra letöltődik!).

Nagy élmény volt számomra, hogy a workshop aktív résztvevői voltatok. Nem egyedül kellett pengetnem a Knockin' On Heaven's Doort, és a Proud Mary és a Hotel California énekszólama is kiegészült szép női hanggal. Köszönöm a bátorságotokat, örültem, hogy kijöttetek és segítettetek! És ez a köszönet mindenkié IS, hiszen a dalokat közösen szólaltattuk meg kb. NEGYVEN ukulelén, és szerencsére - kis biztatás után - az énekhangotok is megjött, és jól szólt. Igen, jól látjátok, negyven ukulelén. Zsolt workshopja közben számoltam meg, hány ukulele van a kezekben (37 + mi ketten Zsolttal), és ezt követően is érkezett még néhány résztvevő, úgyhogy negyven tutibiztos megvolt. Kár, hogy nem hívtunk valakit a Guinnesstől, mert a Magyarországon egy négyzetméterre jutó, egyszerre ukuleléző emberek rekordját biztosan megdöntöttük. Máshogy fogalmazva: biztos vagyok benne, hogy eddig ez volt a legnépesebb ukuleletalálkozó. Talán Zsolt nevében is beszélhetek, amikor azt mondom, hogy az volt a célunk, hogy élményt adjunk nektek: a közös zenélés élményét, amely megmozgatja mindenkinek a kreativitását és fantáziáját.

Nem szeretném bő lére ereszteni, de a képcunami előtt a befejező szavak is a köszöneté kell, hogy legyenek: elsőként az Ethnosound hangszerboltot illeti a köszönet, hiszen azon kívül, hogy sok-sok ukulelével és kiegészítővel felvonultak, elévülhetetlen érdemeket szereztek abban, hogy ilyen exkluzív és profi helyen, a Budapest Music Centerben lehetett a találkozó, és természetesen a BMC-nek is köszönjük, hogy a helyszínt és a technikát biztosították. Remélem, ki tudtatok próbálni néhány ukulelét, és volt olyan is közöttetek, aki talált is magának hangszert. Az alábbi képeket pedig köszönjük szépen Kelemen Gábor fotósnak, aki fáradhatatlanul kattogtatta a sok pengető kezet és éneklő arcot. (Ha bárkinek kifogása van azzal a képpel, amin szerepel, akkor jelezze nekünk, és töröljük!)


Az ukulele.hu-n minden blogbejegyzés (az írott szövegen kívül ideértve a képeket, videókat) szerzői jogi védelem alá tartozik, ezért a blogbejegyzések többszörözése, terjesztése, másolása, átdolgozása és bármilyen egyéb felhasználása kizárólag a szerző előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. A blogbejegyzések internetes címének (linkjének) közösségi oldalakon vagy más honlapokon történő megosztására ez a korlátozás nem vonatkozik, sőt megköszönjük, ha a bejegyzés linkjének terjesztésével az ukulelézést népszerűsíted:
https://www.ukulele.hu/blog/elmenybeszamolo-az-ukuleletalalkozorol-2019-06-17

További olvasnivalók:

Gáll Tamás .:. 2019-05-23
Kedves Olvasóink! Gyakran csiszolgatjuk az ukulele.hu honlapot, fejlesztgetjük a háttérben, és a technikai előrelépések mellett sokat gondolkodunk azon is, hogyan tehetnénk jobbá az oldalt és segíthetnénk még többet az ukuleleválasztásban és -tanulásban. Az utóbbi id...
Elolvasom a teljes bejegyzést!
Gáll Tamás .:. 2019-09-17
Az F-moll tipikusan az az akkord, amelyik nehéznek tűnik, de nem az . Legalábbis amikor ránézünk egy F-mollt lefogó kézre, azt hisszük, hogy görcsbe rándult az ukulelejátékos keze, holott egy kicsit elfordított kezet és az alábbi pontokra ügyesen elhelyezett ujjakat láth...
Elolvasom a teljes bejegyzést!
Gáll Tamás .:. 2011-03-15
Március 15-e alkalmából a Nemzeti dal akkordjait tanuljuk meg.   Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kezdete előtt írta eredetileg arra a népgyűlésre, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak a...
Elolvasom a teljes bejegyzést!
Gáll Tamás .:. 2015-11-19
Máris dekódolom a címet: a Kala nyolchúros, koafából készült, tenor méretű ukuleléjét jelzi ez a nagyon hosszú típusmegjelölés. Mindig is vágytam arra, hogy egy nyolchúros ukulelét kipróbálhassak, az Ethnosound jóvoltából most erre is sor ker...
Elolvasom a teljes bejegyzést!
Gáll Tamás .:. 2016-08-26
Egy korábbi bejegyzésemben (Kincs, ami nincs) áradoztam már arról, gyerekként mennyire magával ragadtak a Bud Spencer és Terence Hill filmjei. Nemrég jöttem rá, hogy a filmekben a direkt poénok mellett rengeteg finom abszurditás van, ami vagy feltűnik a nézőknek vagy nem. Én ez utób...
Elolvasom a teljes bejegyzést!