Ezúttal egy régi-régi albumról szemezgetek: negyven éve, 1979-ben jelent meg Chalmers Doane „Ukulele Express” című lemeze.

A lemez Doane honlapjáról letölthető, de vigyázat, mert ezek analóg, archív felvételek az internet előtti időkből. Mielőtt továbbolvastok, indítsátok el!

Nagyon izgalmasan indul a lemez, a vonat zakatolása még felfogható, a legtöbben az ukulele-tanulásuk első pár hetében megtanulják, hogy hogyan kell. Na de amikor a „mozdonykürt” is megszólal, és rájövünk, hogy az valójában egy veszett gyors és dinamikus sika, aminek a hangerejével játszva éri el a kürt hatást, akkor máris nyilvánvaló, hogy hiába a régi lemez, itt bizony virtuozitás esete forog fenn A nyitányt számos amerikai klasszikus követi, az alább párat kiemelek közülük.

A második szám egyből Hawaiira repít minket, heverünk a függőágyben a pálmák alatt, kókuszt szürcsölve. A harmadik pedig egy remek kis gospel! Tudtátok, hogy ez a szám volt a főcímdala a Columbo felügyelő egyik 1974-es epizódjának, amelyben Johny Cash játszotta a gyilkost? 

Ha létezik olyan kategória, hogy ukulele-klasszikus, akkor a  B-oldal első száma, a Uke Talk mindeképp beletartozik! Doane saját száma, piszok nehéz, sokat épít balkezes pengetésre, ezért kezdők csak akkor próbálkozzanak vele, ha már nem kezdők! James Hill és Tobias Elof is eljátszotta. Sőt, ketten együtt is.

A Clarinet Polka egy régi klasszikus, amit szintén nagyon sokan feldolgoztak, és mivel Doane (több más hangszer mellett) klarinéton is játszik, ez aligha maradhatott ki.

Az Officer Of the Day ékes bizonyítéka annak, hogy az ukulele értő kezekben nagyon sokoldalú tud lenni. Nem ismertem a darabot, de rákerestem, és kiderült, hogy egy rézfúvós zenekarra komponált induló. Nagyon szeretem azokat a feldolgozásokat, amikor a darabot kiragadják az eredeti műfaji keretei közül, ezt is érdemes összahasonlítani azzal, ahogy az amerikai tengerészgyalogság zenekara játssza.

A lemez végére egy mindeki által ismert dal került: a Pokoli galopp Offenbach Orpheus az alvilágban című vígoperájából - bár a világ nagy része számára ez már csak a kánkán marad. A szám egyetlen ukulelén (na jó, és egy bőgőn) szólal meg, dallam és kíséret ugyanazon hangszeren, aminek Doane ugyancsak nagy mestere volt. Van egy ikonikus ütem, amiben a F#-D-H-A hangok szerepelnek - mintha csak D6 hangolású ukulelére írták volna.

Hallgassátok Chalmers Doane többi lemezét is, és tanuljatok tőle, bőven van mit!